Nemek
Téma, tartalom, leírás:
Csatlakozó NAT tartalom:
Ember és társadalom/Etika:
Erkölcsi érzék: tanult viselkedés,az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. Sovinizmus, együttélés, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség. Szolidaritás. Felelősség a társakért. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai.
Mozgókép és médiaismeret:
A tömegkommunikáció fogalma, eszközei: a tömegtájékoztatás eszközei, felelőssége. Tudatos médiahasználat az egyén és a társadalom szempontjából: szellemi önvédelem, a kereskedelmi célú médiatartalmak kezelése – tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.
Állampolgári ismeretek:
Időtartam: 105 perc
Helyszín: az iskola által biztosított a résztvevők számának megfelelő nagyságú tér
Technikai igény: a résztvevők létszámának megfelelő + 5 szék/ülő alkalmatosság
Résztvevők: egy osztály
Előadás meghívása, egyeztetés:
Tóth Viktória (művészeti titkár)
Tel.: 0630 230 8129
E-mail: jelentkezes@nyitottkor.hu
1027 Budapest, Jurányi u. 1.
Gábor Brigitta Linda, osztályfőnök: “Először is szeretnék köszönetet mondani a Nyitott Kör színészeinek, akik a Nemek c. drámapedagógiai foglalkozásukon több oldalról is megközelítették a nemi szerepekkel kapcsolatos társadalmi kérdéseket. Jó hangulatú moderálásukkal konstruktív dialógust indítottak a témában, amit az elküldött segédanyagok mentén a későbbi osztályfőnöki órákon is tovább tudtunk az osztállyal gondolni.
Külső megfigyelőként szembetűnő volt, hogy a mai 16-17 éves lányok már nem a szavazati jog és a továbbtanulási lehetőségek területén tartják fontosnak jogainak védelmét, hanem a munkaerőpiacon való egyenlő elbírálás, a fizetési kategóriák kiegyenlítése a cél. Úgy érzik, hogy a lehetőségek maximálisan adottak, biztosak abban, hogy tudásukkal és szakmaiságukkal helyt állnak majd a munkaerőpiacon, ugyanakkor szkeptikusak abban, hogy ugyanazokat a juttatásokat kapják meg, mint egy férfi. Bizonyos tekintetben többen ezt el is fogadták („úgyis a férfi a családfenntartó”, „egy férfi jobban tud fókuszálni a munkájára, mert a nőnek ott vannak a gyerekek és a háztartás”), ugyanakkor az osztály fiú tagjainak igazságérzetét a viták során sértette ez a kiegyenlítetlen helyzet és megerősítették, hogy ha néhány év múlva ők lennének döntési helyzetben, nemtől függetlenül ugyanazt a fizetést adnák meg mindenkinek.
A nemi identitás kérdése már megosztóbb volt, itt finoman kirajzolódott egy konzervatív-liberális törésvonal érveikben, ugyanakkor elfogadták egymás álláspontját, nem akarták egymást mindenáron meggyőzni a saját véleményükről. Véleményüket szabadon, asszertíven kommunikálva merték kifejteni.
A mai globalizált, marketinggel átitatott világban érdekesnek találtam, hogy sokan úgy érzik, a reklámok hatását kontroll alatt tudják tartani és nincs rájuk befolyással. („El tudom dönteni, hogy mi az, amiről akarom, hogy hasson rám és mi az, amit úgysem hiszek el. Ha nem hiszek benne, nem tud rám hatni, bármennyiszer is találkozom bizonyos hirdetésekkel vagy a propagandával. Inkább azokban bízok, akik belülről ismerik a dolgokat.”)
Az előadás során a diákok megerősítettek abban, hogy bár a nemek kérdéséről határozott, kiforrott véleményük van, mégis képesek egymást meghallgatni és nyitottak arra, hogy az álláspontjaikat közelítsék egymáshoz.
Fenti témák azóta is érlelődnek a tanulókban és előjönnek más-más kontextusban is.“
Szeptemberben tartott tesztelőadásunk során a résztvevőknek azt a kérdést tettük fel, hogy milyennek szeretnénk látni a fiúkat és lányokat 10 év múlva, milyen lenne az ideális viszony, milyen jogaik legyenek stb A fenti képen a válaszaik szerepelnek.