Eseménynaptár

A résztvevő osztály és a színész-drámatanárok egy dániai művészeti rezidencia program alkotóit jelenítik meg közösen, akik fontos bemutatóra készülnek (Midgard), a skandináv mitológia elemeit felhasználva. 

„Nem tudjuk, hogy ki állíthatja le és milyen pillanatban azt, ami veszélyesnek tűnik. Nincsenek kapaszkodók arra nézve, hogy mit lehet tenni, mit kell tenni, hol vannak a határok.” (Sipos Zoltán: Van-e határ bántalmazás és katarzis között, és át szabad-e lépni? Rosmersholm reloaded, megjelent: atlatszo.ro, 2018.12.12) Mi az az áldozat, ami az alkotómunka során még elfogadható? Mennyi veszélyt lehet bevállalni egy jó produkció érdekében? Meddig szabad feszíteni a húrt? 

Színész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Ristić Anita, Valcz Péter

Időtartam:120 perc 

Helyszín:Jurányi Ház

A résztvevő osztály és a színész-drámatanárok egy dániai művészeti rezidencia program alkotóit jelenítik meg közösen, akik fontos bemutatóra készülnek (Midgard), a skandináv mitológia elemeit felhasználva. 

„Nem tudjuk, hogy ki állíthatja le és milyen pillanatban azt, ami veszélyesnek tűnik. Nincsenek kapaszkodók arra nézve, hogy mit lehet tenni, mit kell tenni, hol vannak a határok.” (Sipos Zoltán: Van-e határ bántalmazás és katarzis között, és át szabad-e lépni? Rosmersholm reloaded, megjelent: atlatszo.ro, 2018.12.12) Mi az az áldozat, ami az alkotómunka során még elfogadható? Mennyi veszélyt lehet bevállalni egy jó produkció érdekében? Meddig szabad feszíteni a húrt? 

Színész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Ristić Anita, Valcz Péter

Időtartam:120 perc 

Helyszín:Jurányi Ház

Puding, avagy az evés próbája – interaktív színházi nevelési előadás a felnőtté válásról.

A két részes előadás célja, hogy a néző-résztvevők felfedezzék és mélyebb megértést szerezzenek a felnőtté válás és az egészséges felnőtt személyiség fogalmairól, valamint, hogy saját magukra és környezetükre mélyebb módon tudjanak reflektálni, saját sorsukat bátrabban
alakítsák, fejlődjön kezdeményezőkészségük, és szembe tudjanak nézni saját és családjuk kudarcaival és szorongásaival.

Az előadás főszereplője Jakab. Az előadás első felében megnézzük Jakab gyerekkorát, majd második felében annak hatását fiatal felnőtt korára. Mikor elérünk az előadás lezáratlan végéhez, a foglalkozásvezető, a nézőkhöz, a részvevőkhöz fordul, és beszélgetést kezdeményezz velük. A történet követhetőségét tisztázzuk, illetve válaszok érkeznek az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Azok a kérdések, amelyek jogosan merülnek fel, de a történet alapján nem lehet rájuk konkrét válaszokat adni, kibontásra kerülnek. A diákok segíthetnek Jakabnak, hogy kiderüljön, mit szeretne igazán. A bevezetőben arról volt szó, hogy a felnőtté válás prizmáján keresztül nézzük vissza életének különböző stációit. Mit gondolnak, Jakab felnőtt? Miért az, vagy miért nem az? Rosszul csinál valamit, ha igen, hogyan tudná jóvá tenni? Csak rajta múlik? A szülei is hibásak, de mikor jön el az a pillanat, amikor már nem lehet a szülőket okolni azért, ami velünk történik, amikor felelősséget kell vállalni a saját döntéseinkért? A diákok különböző alternatívákat javasolnak a megoldásra. Beszéljen a szüleivel, együtt, vagy külön-külön, beszéljen Lilivel (barátnőjével), menjen el egy pszichológushoz, legyen kicsit magában és gondolkozzon. Amikor körvonalazódik, hogy hány javaslat van, csoportbontásban folytatódik a beszélgetés. Az alapján lehet különböző csoportokhoz csatlakozni, hogy ki melyik lehetőséget tartja a legmegfelelőbbnek Jakab szempontjából. Amit a résztvevők javasolnak, azt kipróbálja Jakab. Nem biztos, hogy minden
egy csapásra megoldódik. A lényeg, hogy gondolkodunk, magunkra nézünk és próbálkozunk, és próbálkozunk. Hisz a puding próbája az evés. Aztán szép lassan jöhet a változás…

Az előadás 150-180 perc

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Puding, avagy az evés próbája – interaktív színházi nevelési előadás a felnőtté válásról.

A két részes előadás célja, hogy a néző-résztvevők felfedezzék és mélyebb megértést szerezzenek a felnőtté válás és az egészséges felnőtt személyiség fogalmairól, valamint, hogy saját magukra és környezetükre mélyebb módon tudjanak reflektálni, saját sorsukat bátrabban
alakítsák, fejlődjön kezdeményezőkészségük, és szembe tudjanak nézni saját és családjuk kudarcaival és szorongásaival.

Az előadás főszereplője Jakab. Az előadás első felében megnézzük Jakab gyerekkorát, majd második felében annak hatását fiatal felnőtt korára. Mikor elérünk az előadás lezáratlan végéhez, a foglalkozásvezető, a nézőkhöz, a részvevőkhöz fordul, és beszélgetést kezdeményezz velük. A történet követhetőségét tisztázzuk, illetve válaszok érkeznek az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Azok a kérdések, amelyek jogosan merülnek fel, de a történet alapján nem lehet rájuk konkrét válaszokat adni, kibontásra kerülnek. A diákok segíthetnek Jakabnak, hogy kiderüljön, mit szeretne igazán. A bevezetőben arról volt szó, hogy a felnőtté válás prizmáján keresztül nézzük vissza életének különböző stációit. Mit gondolnak, Jakab felnőtt? Miért az, vagy miért nem az? Rosszul csinál valamit, ha igen, hogyan tudná jóvá tenni? Csak rajta múlik? A szülei is hibásak, de mikor jön el az a pillanat, amikor már nem lehet a szülőket okolni azért, ami velünk történik, amikor felelősséget kell vállalni a saját döntéseinkért? A diákok különböző alternatívákat javasolnak a megoldásra. Beszéljen a szüleivel, együtt, vagy külön-külön, beszéljen Lilivel (barátnőjével), menjen el egy pszichológushoz, legyen kicsit magában és gondolkozzon. Amikor körvonalazódik, hogy hány javaslat van, csoportbontásban folytatódik a beszélgetés. Az alapján lehet különböző csoportokhoz csatlakozni, hogy ki melyik lehetőséget tartja a legmegfelelőbbnek Jakab szempontjából. Amit a résztvevők javasolnak, azt kipróbálja Jakab. Nem biztos, hogy minden
egy csapásra megoldódik. A lényeg, hogy gondolkodunk, magunkra nézünk és próbálkozunk, és próbálkozunk. Hisz a puding próbája az evés. Aztán szép lassan jöhet a változás…

Az előadás 150-180 perc

“Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan.”
Létezik egy bolygó, ahol az ember és a természet harmonikus együttest alkot? Exupéry Kis hercege, az őszinteség és az igazság követeként indul útjára, hogy felkutassa, hogyan tud az emberi természet ebbe a harmóniába beilleszkedni? Hogyan éljük meg gyerekként a rohanó felnőtt realitását, és hogyan tartsuk meg a gyermeki őszinteséget felnőttként? Az örökzöld történet az író saját gyermekkori emlékeit eleveníti fel, vagyis a hatéves emberke első tapasztalatait a felnőttekkel való társalgás eredményeiről. A kis herceg vándorlása kereken egy évig tartott – ennek az évnek az utolsó hetét töltötte együtt a pilótával, vagyis önmaga felnőtt énjével. Néhány vezérgondolat vonul végig az egész könyvön. Ilyen például a felelősség tudata, vagy az, hogy megértsük, mi dolgunk a világban, mi tesz bennünket egyénivé, másokkal összetéveszthetetlenné.

Rendhagyó irodalom óránkon a regény főhősének útján bolyongunk, annak állomásain a kis herceg köntösébe bújva vizsgáljuk a találkozásait. Szimbólumok, metaforák segítségével értelmezünk és alkotunk; próbálunk láthatatlan hidakat építeni az ember és a természete közötti szakadék fölé, hogy a kis herceggel közösen mihamarabb válaszokhoz jussunk, mielőtt visszatér bolygójára.

Időtartam: 105 perc

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Előadásunkban egy közös játékra hívjuk a gyerekeket az álmok világába, ahol mozgással, szóval, énekkel és rajzzal alkotjuk meg a történetet.

Abban hiszünk, hogy az együttlétünk egy kölcsönös tanulási folyamat, az önfeledt és mindent felülíró játékkedvről, ami a művészet és mint olyan, az élet alapja.

Szeretnénk az önkifejezés eszközeinek sokféleségét erősíteni a gyerekekben, és kiszélesíteni ennek lehetőségeit számukra.

Szereplők: Hódi Virág Noémi, Vincze Erika, Kroó Balázs, Varga Norbert

Közreműködők: Kecskés Anna, Dér András, K. Szabó Csenger, Kontur Balázs, Jozifek Zsófia

Korosztály: 4-6 és 7-10 évesek

Időtartam: kb. 70 perc.

Helyszín: egy üres terem, ahol lehet mozogni

Bemutató: 2020. január 24.

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár