Eseménynaptár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Előadásunkban egy közös játékra hívjuk a gyerekeket az álmok világába, ahol mozgással, szóval, énekkel és rajzzal alkotjuk meg a történetet.

Abban hiszünk, hogy az együttlétünk egy kölcsönös tanulási folyamat, az önfeledt és mindent felülíró játékkedvről, ami a művészet és mint olyan, az élet alapja.

Szeretnénk az önkifejezés eszközeinek sokféleségét erősíteni a gyerekekben, és kiszélesíteni ennek lehetőségeit számukra.

Szereplők: Hódi Virág Noémi, Vincze Erika, Kroó Balázs, Varga Norbert

Közreműködők: Kecskés Anna, Dér András, K. Szabó Csenger, Kontur Balázs, Jozifek Zsófia

Korosztály: 4-6 és 7-10 évesek

Időtartam: kb. 70 perc.

Helyszín: egy üres terem, ahol lehet mozogni

Bemutató: 2020. január 24.

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Vitaszínház a nemi szerepelvárások kapcsán. Mit szabad egy fiúnak és mit szabad egy lánynak? Mit várunk el egymástól? Mit várunk el magunktól nemi alapon? Van mindebben szükségszerűség ma Magyarországon? Melyek a szexuális kapcsolatokra gyakorolt kulturális hatások? Mi magunk milyen változást szeretnénk elérni a témában? A színházi jelenetek által felvetett nézőpontokat a résztvevők moderált vita keretében ütköztethetik egymással.

Színész-drámatanárok: Jelinek Erzsébet, Farkas Atilla
Moderátor: Jozifek Zsófia interkulturális szakértő, drámatanár

Komplex színházi nevelési előadás a kirekesztésről.

Fókuszában a „stréberség” és az ebből fakadó kirekesztettség áll. A dráma cselekményének központi szereplője Niki; egy 16 éves lány, aki jól tanul, sportol és szorgalmas is. Az osztályfőnöke is szereti. Az osztály egyes tagjai viszont rendszeresen zaklatják őt, verbálisan és az online közösségi lét színterein is megszégyenítik, az osztály többi tagja pedig…

Ennek az alaphelyzetnek a felvázolásával kezdődik játékunk, és az utolsó mondat lezáratlansága foglalja magába központi kérdésünket: van-e felelőssége azoknak, akik a konfliktushelyzeten kívül állnak, mint szemlélők? Meddig maradhatnak passzívak? A passzivitás tekinthető-e aktivitásnak, és ha igen, a zaklatás ellen hat, vagy épp ellenkezőleg, megerősíti azt?

Színész-drámatanárok:Jelinek Erzsébet, Meszlényi-Bodnár Zoltán/Kroó Balázs, Varga Norbert
Csatlakozó NAT tartalom: Ember és társadalom/Etika – Én és mi. Egyén és közösség. A személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
Időtartam: 90 perc
Helyszín: osztályterem
Technikai igény: –
Résztvevők: egy osztály

Bemutató dátuma: 2015. február 27.

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Komplex színházi nevelési előadás a kirekesztésről.

Fókuszában a „stréberség” és az ebből fakadó kirekesztettség áll. A dráma cselekményének központi szereplője Niki; egy 16 éves lány, aki jól tanul, sportol és szorgalmas is. Az osztályfőnöke is szereti. Az osztály egyes tagjai viszont rendszeresen zaklatják őt, verbálisan és az online közösségi lét színterein is megszégyenítik, az osztály többi tagja pedig…

Ennek az alaphelyzetnek a felvázolásával kezdődik játékunk, és az utolsó mondat lezáratlansága foglalja magába központi kérdésünket: van-e felelőssége azoknak, akik a konfliktushelyzeten kívül állnak, mint szemlélők? Meddig maradhatnak passzívak? A passzivitás tekinthető-e aktivitásnak, és ha igen, a zaklatás ellen hat, vagy épp ellenkezőleg, megerősíti azt?

Színész-drámatanárok:Jelinek Erzsébet, Meszlényi-Bodnár Zoltán/Kroó Balázs, Varga Norbert
Csatlakozó NAT tartalom: Ember és társadalom/Etika – Én és mi. Egyén és közösség. A személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
Időtartam: 90 perc
Helyszín: osztályterem
Technikai igény: –
Résztvevők: egy osztály

Bemutató dátuma: 2015. február 27.

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Komplex színházi nevelési előadás a kirekesztésről.

Fókuszában a „stréberség” és az ebből fakadó kirekesztettség áll. A dráma cselekményének központi szereplője Niki; egy 16 éves lány, aki jól tanul, sportol és szorgalmas is. Az osztályfőnöke is szereti. Az osztály egyes tagjai viszont rendszeresen zaklatják őt, verbálisan és az online közösségi lét színterein is megszégyenítik, az osztály többi tagja pedig…

Ennek az alaphelyzetnek a felvázolásával kezdődik játékunk, és az utolsó mondat lezáratlansága foglalja magába központi kérdésünket: van-e felelőssége azoknak, akik a konfliktushelyzeten kívül állnak, mint szemlélők? Meddig maradhatnak passzívak? A passzivitás tekinthető-e aktivitásnak, és ha igen, a zaklatás ellen hat, vagy épp ellenkezőleg, megerősíti azt?

Színész-drámatanárok:Jelinek Erzsébet, Meszlényi-Bodnár Zoltán/Kroó Balázs, Varga Norbert
Csatlakozó NAT tartalom: Ember és társadalom/Etika – Én és mi. Egyén és közösség. A személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
Időtartam: 90 perc
Helyszín: osztályterem
Technikai igény: –
Résztvevők: egy osztály

Bemutató dátuma: 2015. február 27.

Helyszín-specifikus folyamatdráma a versenyről és a döntésekről

A játék kerete:

2050. december 1-jén játszódik történetünk, egy verőfényes napon, 30 fokot mutat a hőmérő. Egy csoportnyi, kreatív adottságai miatt a fogvatartásból kiemelt fiatal érkezik a Velkám Központba, ahol a Város számára jeles napokhoz kapcsolódó előadásokon dolgoznak együtt az őket fogadó, magát művészetterapeutának valló tanárral. A programba kiválasztott művészi hajlamú rabok mindannyian a klímaváltozás miatti tüntetéseken lettek letartóztatva. Azonban az Adminisztráció súlyos hibát vétett, a csoport nem várt helyzettel találja szemben magát.

Hogyan működik a szelekció, mi késztet minket a versengésre? Miért és hogyan dönthetünk, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll a rendelkezésünkre? Mit tehetünk egy arctalan, a mi érdekeinket hangoztató, de emberségünket eltipró rendszerrel szemben?

Szinész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Gábri Nikolett

Időtartam: 105 perc (45+15+45 perc)

„KREON: Gyűlölöm ellenségem, még ha halott is! ANTIGONÉ: Én nem gyűlölni – szeretni születtem e földre.”

Mire való a hatalom? Mit tehetünk, ha igazságtalanságot tapasztalunk? Egyáltalán: miért tűnik nehéznek kiállni az igazságért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Antigoné története kapcsán. Sajátos formában közelítünk a téma felé: beszélgetünk, játszunk és lehetőséget adunk arra, hogy a nézők alakítsák is az eseményeket. Nem csupán színház, hanem közös gondolkodás – a hatalom kapcsán.

Játszák: Császár Réka, Jelinek Erzsébet, Kroó Balázs, Meszlényi-Bodnár Zoltán, Varga Norbert
Jelmez: Vincze Veronika, Bozsik Ágnes
Rendező: Hajós Zsuzsa (Kerekasztal)
Az átdolgozásban részt vett: Szeszák Szilvia, Meszlényi-Bodnár Zoltán

Időtartam: 180 perc

Helyszín-specifikus folyamatdráma a versenyről és a döntésekről

A játék kerete:

2050. december 1-jén játszódik történetünk, egy verőfényes napon, 30 fokot mutat a hőmérő. Egy csoportnyi, kreatív adottságai miatt a fogvatartásból kiemelt fiatal érkezik a Velkám Központba, ahol a Város számára jeles napokhoz kapcsolódó előadásokon dolgoznak együtt az őket fogadó, magát művészetterapeutának valló tanárral. A programba kiválasztott művészi hajlamú rabok mindannyian a klímaváltozás miatti tüntetéseken lettek letartóztatva. Azonban az Adminisztráció súlyos hibát vétett, a csoport nem várt helyzettel találja szemben magát.

Hogyan működik a szelekció, mi késztet minket a versengésre? Miért és hogyan dönthetünk, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll a rendelkezésünkre? Mit tehetünk egy arctalan, a mi érdekeinket hangoztató, de emberségünket eltipró rendszerrel szemben?

Szinész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Gábri Nikolett

Időtartam: 105 perc (45+15+45 perc)

„KREON: Gyűlölöm ellenségem, még ha halott is! ANTIGONÉ: Én nem gyűlölni – szeretni születtem e földre.”

Mire való a hatalom? Mit tehetünk, ha igazságtalanságot tapasztalunk? Egyáltalán: miért tűnik nehéznek kiállni az igazságért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Antigoné története kapcsán. Sajátos formában közelítünk a téma felé: beszélgetünk, játszunk és lehetőséget adunk arra, hogy a nézők alakítsák is az eseményeket. Nem csupán színház, hanem közös gondolkodás – a hatalom kapcsán.

Játszák: Császár Réka, Jelinek Erzsébet, Kroó Balázs, Meszlényi-Bodnár Zoltán, Varga Norbert
Jelmez: Vincze Veronika, Bozsik Ágnes
Rendező: Hajós Zsuzsa (Kerekasztal)
Az átdolgozásban részt vett: Szeszák Szilvia, Meszlényi-Bodnár Zoltán

Időtartam: 180 perc

Helyszín-specifikus folyamatdráma a versenyről és a döntésekről

A játék kerete:

2050. december 1-jén játszódik történetünk, egy verőfényes napon, 30 fokot mutat a hőmérő. Egy csoportnyi, kreatív adottságai miatt a fogvatartásból kiemelt fiatal érkezik a Velkám Központba, ahol a Város számára jeles napokhoz kapcsolódó előadásokon dolgoznak együtt az őket fogadó, magát művészetterapeutának valló tanárral. A programba kiválasztott művészi hajlamú rabok mindannyian a klímaváltozás miatti tüntetéseken lettek letartóztatva. Azonban az Adminisztráció súlyos hibát vétett, a csoport nem várt helyzettel találja szemben magát.

Hogyan működik a szelekció, mi késztet minket a versengésre? Miért és hogyan dönthetünk, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll a rendelkezésünkre? Mit tehetünk egy arctalan, a mi érdekeinket hangoztató, de emberségünket eltipró rendszerrel szemben?

Szinész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Gábri Nikolett

Időtartam: 105 perc (45+15+45 perc)

„KREON: Gyűlölöm ellenségem, még ha halott is! ANTIGONÉ: Én nem gyűlölni – szeretni születtem e földre.”

Mire való a hatalom? Mit tehetünk, ha igazságtalanságot tapasztalunk? Egyáltalán: miért tűnik nehéznek kiállni az igazságért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Antigoné története kapcsán. Sajátos formában közelítünk a téma felé: beszélgetünk, játszunk és lehetőséget adunk arra, hogy a nézők alakítsák is az eseményeket. Nem csupán színház, hanem közös gondolkodás – a hatalom kapcsán.

Játszák: Császár Réka, Jelinek Erzsébet, Kroó Balázs, Meszlényi-Bodnár Zoltán, Varga Norbert
Jelmez: Vincze Veronika, Bozsik Ágnes
Rendező: Hajós Zsuzsa (Kerekasztal)
Az átdolgozásban részt vett: Szeszák Szilvia, Meszlényi-Bodnár Zoltán

Időtartam: 180 perc

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

„KREON: Gyűlölöm ellenségem, még ha halott is! ANTIGONÉ: Én nem gyűlölni – szeretni születtem e földre.”

Mire való a hatalom? Mit tehetünk, ha igazságtalanságot tapasztalunk? Egyáltalán: miért tűnik nehéznek kiállni az igazságért? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Antigoné története kapcsán. Sajátos formában közelítünk a téma felé: beszélgetünk, játszunk és lehetőséget adunk arra, hogy a nézők alakítsák is az eseményeket. Nem csupán színház, hanem közös gondolkodás – a hatalom kapcsán.

Játszák: Császár Réka, Jelinek Erzsébet, Kroó Balázs, Meszlényi-Bodnár Zoltán, Varga Norbert
Jelmez: Vincze Veronika, Bozsik Ágnes
Rendező: Hajós Zsuzsa (Kerekasztal)
Az átdolgozásban részt vett: Szeszák Szilvia, Meszlényi-Bodnár Zoltán

Időtartam: 180 perc

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Komplex színházi nevelési előadás a kirekesztésről.

Fókuszában a „stréberség” és az ebből fakadó kirekesztettség áll. A dráma cselekményének központi szereplője Niki; egy 16 éves lány, aki jól tanul, sportol és szorgalmas is. Az osztályfőnöke is szereti. Az osztály egyes tagjai viszont rendszeresen zaklatják őt, verbálisan és az online közösségi lét színterein is megszégyenítik, az osztály többi tagja pedig…

Ennek az alaphelyzetnek a felvázolásával kezdődik játékunk, és az utolsó mondat lezáratlansága foglalja magába központi kérdésünket: van-e felelőssége azoknak, akik a konfliktushelyzeten kívül állnak, mint szemlélők? Meddig maradhatnak passzívak? A passzivitás tekinthető-e aktivitásnak, és ha igen, a zaklatás ellen hat, vagy épp ellenkezőleg, megerősíti azt?

Színész-drámatanárok:Jelinek Erzsébet, Meszlényi-Bodnár Zoltán/Kroó Balázs, Varga Norbert
Csatlakozó NAT tartalom: Ember és társadalom/Etika – Én és mi. Egyén és közösség. A személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
Időtartam: 90 perc
Helyszín: osztályterem
Technikai igény: –
Résztvevők: egy osztály

Bemutató dátuma: 2015. február 27.

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő

Helyszín-specifikus folyamatdráma a versenyről és a döntésekről

A játék kerete:

2050. december 1-jén játszódik történetünk, egy verőfényes napon, 30 fokot mutat a hőmérő. Egy csoportnyi, kreatív adottságai miatt a fogvatartásból kiemelt fiatal érkezik a Velkám Központba, ahol a Város számára jeles napokhoz kapcsolódó előadásokon dolgoznak együtt az őket fogadó, magát művészetterapeutának valló tanárral. A programba kiválasztott művészi hajlamú rabok mindannyian a klímaváltozás miatti tüntetéseken lettek letartóztatva. Azonban az Adminisztráció súlyos hibát vétett, a csoport nem várt helyzettel találja szemben magát.

Hogyan működik a szelekció, mi késztet minket a versengésre? Miért és hogyan dönthetünk, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információ áll a rendelkezésünkre? Mit tehetünk egy arctalan, a mi érdekeinket hangoztató, de emberségünket eltipró rendszerrel szemben?

Szinész-drámatanárok: Jozifek Zsófia, Gábri Nikolett

Időtartam: 105 perc (45+15+45 perc)

Interaktív színházi nevelési előadás az iskolai bántalmazásról.

Az előadásban egy általános iskola negyedikes osztályának történetét
követjük, akik iskolai bántalmazás szemlélői. A folyamat első lépcsőjére lépve még eldönthetetlen, hogy ami történik az csúfolódás, viccelődés, rossz elszólás, vagy csak ártatlan játék a szavakkal. Később azonban kiderül, hogy az események hátterében szándékosság áll. Mivel a történet nagy része a tanítók és a szülők tudtán kívül történik, ezért a folyamat kimenetelét csak a résztvevő csoport befolyásolhatja. Vajon meddig megy el a kedvesen mosolygó kislány? Megáll az egyszeri iskolai agressziónál, vagy rendszeres bántalmazássá válik a játék? Az előadás célja tudatosítani a résztvevőkben a közösség passzivitásának és aktivitásának erejét és következményeit hasonló helyzetekben. Az előadás preventív célú, és azon a ponton kíván hatni a gyerekek viselkedésére, amikor még nem rögzültek be a szerepek és a csoportdinamika, és amely életkorban még jellemzően nem történt komolyabb csoporton belüli bántalmazás közöttük. Az előadás hozzásegíthet, hogy későbbi döntéseink során a gyerekek kiálljanak a gyengébbek mellett, és megakadályozzák, hogy valaki a peremre kerüljön. Az előadás magas fokú résztvevői interakcióval valósul meg, a gyerekek az előadás több pontján csoportként döntést hoznak, maguk is az eljátszott osztály tagjai.

Rendező: Meszlényi-Bodnár Zoltán
Szereplők: Kazári András/Udvari-Kardos Tímea, Krasznahorkai Ágnes, Meszlényi-Bodnár Zoltán
Helyszín: egy osztályterem
Résztvevők: egy osztály, maximum 30 fő